Act III.
Kezdet
Archon megannyi folyósón keresztül vezette Andrew-t végig míg végül kiértek az utcára. Archon folyamatosan ecsetelte mi található jobbra vagy éppen balra, kocsmák, árusok tömkellege,kovácsok és itt ott egy bordély. A Kolónia meglehetősen nagy volt. Egy hatalmas kör alpú város , kupola tetővel, a Fagyott Tenger fenekén. A négy főépület jelölte az égtájakat , délen a Medikónium , ahonnan épp Archon Mester vezette őt át , az Akadémiára , balra , nyugaton az Akadémia , a Fagy Mágusok főhadiszállása. Jobbra, keleten , a Szometérium , a Rathma hívők bázisa, amiről Archon olyan mélyen hallgat, csak tudná miért ? – gondolta Andrew. Na meg persze északon , szemben , a Barakk, ez egyértelmű. A város struktúrája lenyűgöző volt, és teljesen érthetetlen volt, hogy a víz tömege,nyomása, hogy nem roppantja össze ezt az üvegnek tűnő anyagot , melyből a kupola volt. Nyilván akik építették , erre nem igazán gondoltak, vagyis gondoltak, csak nem így... Andrew huszadik századi szemmel nézte, nem pedig az akkori emberek szemével. A város közepére értek. Egy nagy , vésett kőkör volt egy kissé a padlószinttől eltérő magasságban, valami emelvény szerűségen. A kör átmérője legalább öt , vagy hat méter lehetett. A külső kör halvány kéken izott, majd bentebb a kisebb körök egyre jobban. Érdekes és káprázatos motívumok, jelek és minták díszítették , ezért Andrew nem bírta tovább magában tartani :
- Mester, ez micsoda? – Fakadt ki Andrewból a gondolat.
- Ez... egy Útjelző. Tudod ,hogy mire való ? – Kérdezte a mester, mint aki már alig várja,hogy valami újat taníthasson tanítványának.
- Nem, mester. – Mondta némi keserűséggel Andrew.
- A világon szerte vannak Útjelzők. A megfelelő varázsigékkel, egyik Útjelzőtől a másikig eljuthatsz egy szempillantás alatt. Lényegében egy rögzített portál, csak az úticélod megfelelő varázsigéjét kell tudnod. Ez az egyetlen ki – és be jutási pont a Kolóniába.
Andrewnak kicsit túl sok volt az információ , de azért igyekezett felfogni az imént hallottakat.
- Értem. – Tette hozzá kicsit zavartan.
Az Útjelzőtől balra fordultak, majd elindultak az Akadémia felé. Jó negyed óra gyaloglás után elérték az Akadémiát. Hatalmas épület volt, megszámolhatatlan toronnyal , és két körülbelül tíz méter magas fakapuval. A kaput erős vasra hasonlító csatok tartották a helyén és sötétkék fénnyel izzó rúnák díszítették, bár ezek nyilván nem csak díszítőelemek voltak. A kapu jobb és bal oldalán két robosztus jéggólem őrködött mozdulatlanná dermedve. Kezükben kétfejű csatabárdot tartottak, szín jégből. A fegyverek élén megcsillant a fény, szinte már az fájt Andrewnak, hogy ránézett. Archon mester kimondott két varázsszót és a kapuk kitárultak. Intett ,hogy Andrew kövesse őt, majd egy jó öt méter széles folyósón vezette végig egy nagy csarnokba. Itt mindenfele hozzá hasonló ruházatú emberek tevékenykedtek. Látott elvetve egy két embert olyan ruhába, mint Archoné , nyilván ők is mesterek voltak. Egy csuhás lépett eléjük meg enyhén meghajolt a mestere előtt.
- Üdvözöllek Mester. Mikor tértél vissza ?
- Üdvözöllek Kremal fiam. Nem régen, és hoztam egy új tanítványt is.
- Mindig örömmel látjuk az újakat , és ha te döntöttél így mester, nyilván példásan választottál. – Mondta Kremal félig Andrew felé fordulva.
- Kérlek, adj neki egy szobát és igazítsd el, nekem jelentést kell tennem a Tanácsnál. – Mondta Archon.
- Igen , Mester. – Mondta Kremal , majd meghajolt megint.
Archon elviharzott.
- Hogy hívnak, ifjú tanítvány ?
Andrew habozott.
- Nem emlékszem... – Mondta végül.
- Akkor itt új nevet kapsz, ugyanis mostantól te is közénk tartozol. – Mondta Kremal elmosolydva.
- Mi lesz az új nevem ? – Kérdezte Andrew.
- A te neved , Raithen lesz.
- Rendben. – Mondta Andrew.
- Jöjj velem, megmutatom a szobád.
Azzal Kremal elindult, Andrew pedig követte. A csarnoktól jobbra az egyik folyósón a lépcsőn fel, majd mégegy folyósó és jobbra a tizennyolcadik. Ez az ő szobája.
- Nos itt volnánk. – Nyitotta ki az ajtót Andrew előtt Kremal.
Andrew belépett a szobába. Nem volt nagy, de kicsi sem. Egy ágy a jobb oldalon, kis szekrénnyel, egy egész szobát beterítő szőnyeg, bal oldalt faltól falig könyvespolc, tele olvasmányokkal,jobbra az ágy előtt egy bugróban pedig egy fürdő – illemhely.
- Egy óra múlva , Archon Mester alapismeretekból fog tanítást tartani. Kicsit előbb gyere viccsa a Csarnokba, odamegyek érted.
- Köszönöm Kremal. – Mondta Andrew.
- Akkor viszlát egy óra múlva! – Mondta Kremal, majd becsukta az ajtót.
Andrew leroskadt az ágyra és mélyen a gondolatiba merült. Ő mától Raithen , nem Andrew. Ő mától nem egy diliházba rekedt idióta, hanem egy Fagymágus, legalábbis tanítvány. Elűzte gondolatit a feje egyik hátsó zugába, hogy még véletlen se gondoljon rá. A jelenre koncentrált. Bement a fürdőbe, elrendezte folyóügyeit, majd az ott talált borotválkozó pengével simára borotválta körszállas arcát , és kopaszra vágta sűrű haját. Lefürdött , és magára igazította az új csuháját. Meglehetősen melegen tartotta, és még kényelmes is volt, nem melleseleg szerette a kék színt. Elindult vissza, a Csarnok felé. Becsukta az ajtót, lépcsőn le, folyósón ki, és már ott is volt. Még mindig számtalan ember sürgött forgott ott. Pár perc múlva megékezett Kremal is. Üdvözölte majd elindultak. A Csarnokból megint egy folyósó majd végül egy terembe értek, ahol padokban tanítványok ültek. Kremal a helyére sietett , majd intett Andrewnak vagyis Raithennek , hogy jöjjön oda. Raithen helyet foglalt mellette. Néhány perc múlva Archon Mester jelent meg az előttük lévő pódiumon.
- Üdvözöllek titeket, tanítványaim. – Kezdte el Archon.
- Mivel ez az első órátok, ma mindenki megkapja a felszerelését... Vagyis... Na mindegy, mindjárt rájöttök.
- Egy Fagymágus legerősebb fegyvere a tudása. De tudja e valaki, mi az amivel még erősebbek lehetünk ?
- Nem ? Nem baj. Nos , a bot. Minden fagymágusnak van egy botja, amelyet maga készít el, erejéhez idomítva. Ma útrakeltek, és egy hetetek van , összeszedni a hozzávalókat. Addig is , átvesszük az alapokat.
Lassan telt a nap. A mester jó három , inkább négy órán át oktatott. Alapvető varázsigéket, anyagismeretet és egyéb mágusoknak elengedhetetlen dolgokat. Mindenki kapott egy szép börkötésű könyvecskét, tollat és tintát. Raithen eleinte nehezen, de aztán egyre jobban hozzászokott a madárollal való íráshoz, nem is volt olyan nehéz. Mindent jegyzetelt amit a mester mondott, és nagyon sok új dolgot tanult. Végül mindenki kapott néhány varázslat összetevőt, némi pénzt és persze egy kalapnyi jókívánságot. Útnak eresztették őket.
Nos , hogy is volt? Raithen kinyitotta a könyvet, és a bot készítés első lépését vizslatta.
„ 1. Anyag – Lehetőleg fa alapú anyag legyen. A fa jobban vezeti az energiát , mint bármi más. Példák: Tikfa, Csontfa, Juharfa , Cseresznyefa , Kéklevélfa. „
Raithen a csontfa mellett döntött , révén , hogy a csonthoz hasonló a keménysége , és kinézetben is hasonlít rá. De hol is találhat ilyet ?
„ Csontfa: Általában sivatagokban, vagy azok közelében.”
Sivatag, akkor itt csak is egy dolog jöhet szóba, Lut Gholein.
Raithen visszament a szobájába, kialudta magát, majd útnak indult.